A műszaki teljesítmény alapja a mérnöki tervezés.
Az ISB® építési rendszer dokumentált fal- és födémelemekre, megerősítési elvekre és szerkezeti csomóponti részletekre épül. A végleges műszaki teljesítményt a projektspecifikus mérnöki tervezés, specifikáció és épülettervezés határozza meg.
A mérnöki tervezés dokumentált rendszerlogikából indul ki.
Az ISB® műszaki alapja nem egymástól független építési termékek gyűjteménye. A rendszer összehangolja a fal- és födémelemeket, a megerősítést és a csomóponti elveket egységes szerkezeti koncepcióban.
ISB-PHC-250 fal- és födémelemek
A rendszerdokumentációtól a projektspecifikus tervezésig.
A műszaki dokumentáció meghatározza az ISB® rendszer, fő elemei és csomóponti logikája referencia-keretrendszerét. Egy konkrét épület esetében ez a rendszeralap az építészeti kialakítással, a statikai számításokkal, a helyszíni adottságokkal és az adott projektre vonatkozó követelményekkel együtt kerül alkalmazásra.
Ez a különbségtétel fontos: a dokumentált rendszerelvek adják a műszaki alapot, míg a végleges épületmegoldás projektspecifikus mérnöki tervezéssel készül el.
Falelemek
A dokumentált falelem-geometria adja a rendszeren belüli függőleges szerkezeti tervezés alapját.
Födémelemek
A vízszintes födémelemek alkotják az összehangolt fal- és födémszerkezeti koncepció második fő elemét.
Megerősítés
A megerősítési elvek a projekt követelményeihez igazodva támogatják a fal- és födémelemek szerkezeti tervezését.
Csomópontok
A sarkok, falcsatlakozások, födémkapcsolatok, alapcsatlakozások és nyílások a rendszer dokumentált csomóponti logikájának részét képezik.
A dokumentáció meghatározza a rendszert. A mérnöki tervezés meghatározza az épületet.
A méreteket, megerősítéseket, szerkezeti hatásokat, csomóponti részleteket, épületburok-rétegrendeket és a végleges teljesítménykövetelményeket minden egyes projekthez külön kell meghatározni. A dokumentált rendszer azt a műszaki keretet adja, amelyen belül ez a mérnöki tervezés megvalósul.
A dokumentáció meghatározza a rendszer kereteit. A következő lépés annak áttekintése, hogyan működnek együtt a fal- és födémelemek, valamint a megerősítés egységes szerkezeti rendszerként.
A fal, a födém és a megerősítés egyetlen rendszerként működik együtt.
A szerkezeti koncepció három összehangolt elemre épül: függőleges falelemekre, vízszintes födémelemekre és megerősítésre. Geometriájukat és kapcsolataikat az adott épület mérnöki tervezése során egymással összehangolva alakítják ki.
ISB-PHC-250 falelem
A falelem adja azt a függőleges rendszergeometriát, amelyhez a megerősítés, a nyílások, a falcsatlakozások és a projektspecifikus szerkezeti részletek összehangolhatók.
ISB-PHC-250 födémelem
A födémelem ugyanezt a rendszerlogikát terjeszti ki vízszintes irányban, és összehangoltan kapcsolódik a környező falakhoz, szerkezeti csatlakozásokhoz és a megerősítési tervhez.
Megerősítési logika
A megerősítés kapcsolja össze a rendszer geometriáját a projekt statikai tervezésével. A fal- és födémmegerősítést az épület kialakítása és a számított szerkezeti követelmények alapján határozzák meg.
A műszaki érték az elemek összehangolt kapcsolódásában rejlik.
A fal- és födémelemek nem egymástól független termékekként készülnek. A megerősítés és a csomóponti részletek a függőleges és vízszintes elemeket egyetlen, az adott épületre kidolgozott szerkezeti koncepcióban kapcsolják össze.
A szerkezeti rendszer meghatározza, hogyan épül fel az épület. A következő lépés annak vizsgálata, hogyan teljesíti a teljes szerkezeti és épületburok-kialakítás a projekt műszaki követelményeit.
A jobb kivitelezés nem a helyszínen kezdődik.
Minél több szerkezeti kérdést oldunk meg a tervezés és a mérnöki koordináció során, annál kevesebb bizonytalanságot kell kezelni később az építkezésen.
Kevesebb helyszíni bizonytalanság, több előre megoldott részlet.
A hagyományos építés során a terv és a kész épület között még számos döntés a helyszínen születik meg. Méreteltérések, különböző szakágak találkozása, utólagos igazítások, vágások vagy egy korábbi munkafázishoz való alkalmazkodás mind újabb hibalehetőséget teremthetnek. Egy kisebb pontatlanság önmagában még nem feltétlenül jelent problémát, de ha a következő munkafázis már ehhez igazodik, az eltérés továbbgyűrűzhet, újramunkát, késést és kompromisszumokat okozva.
Az ISB® alapelve ezzel szemben az, hogy minél több kérdésre már a tervezési és mérnöki szakaszban megszülessen a válasz. Az elemek, csomópontok és szerkezeti kapcsolatok előre definiálhatók és egymással összehangolhatók, így a kivitelezés kevésbé függ a helyszíni improvizációtól. A cél nem minden emberi hiba kizárása, hanem azoknak a helyzeteknek a csökkentése, amelyekben egy műszaki problémát csak az építkezés során kell felismerni és korrigálni.
Nem egy jó falat építünk, hanem egy jól működő épületet.
Egy épület teljesítményét nem egyetlen jó anyag vagy szerkezeti elem határozza meg. Lehet kiváló a szigetelés, megfelelő a falszerkezet vagy jó minőségű a nyílászáró, ha a különböző elemek találkozása nincs megfelelően megtervezve. A fal és az alap, a fal és a födém, a nyílások körüli részletek, a hőszigetelés folytonossága és a szerkezeti csomópontok mind hatással vannak arra, hogyan működik végül az egész épület.
Az ISB® ezért nem különálló építőelemekben gondolkodik, hanem az épületet összefüggő rendszerként kezeli. A szerkezet, a csomópontok, a megerősítés, az épületburok rétegrendje és a kivitelezési logika egymással összehangolva alakítható ki. A cél így nem egyetlen komponens teljesítményének maximalizálása, hanem egy következetesebb, jobban koordinált és projektspecifikusan megtervezett épület létrehozása.
A jobb épület nem egyetlen jobb anyaggal kezdődik, hanem egy jobban összehangolt rendszerrel.
A teljesítményt a teljes épület határozza meg.
A szerkezeti elemek önmagukban nem határozzák meg egy épület teljesítményét. Az épületburok kialakítását, a rétegrendeket, a csomópontokat, az anyagokat és a projekt adottságait együtt kell értékelni, amikor egy konkrét épület műszaki követelményeit meghatározzuk.
Hőtechnika
A hőtechnikai teljesítményt a teljes épületburok alakítja ki, beleértve a fal- és födémrétegrendeket, a hőszigetelési rétegeket, a csomópontokat és a projektspecifikus szerkezeti részleteket.
Akusztika
Az akusztikai tervezés a teljes rétegrendektől és kapcsolódási pontoktól függ. A léghang- és lépéshang-követelmények ezért az épület teljes műszaki specifikációjának részeként kezelhetők.
Tűzvédelem
A tűzvédelmi teljesítményt az anyagok, a szerkezeti tervezés, a fal- és födémrétegrendek, valamint az adott projektre vonatkozó műszaki követelmények együttes figyelembevételével kell meghatározni.
Szerkezeti
A terheket, fesztávokat, nyílásokat, kapcsolatokat, geometriát, valamint a releváns szeizmikus és szélhatásokat az épület statikai tervezése során veszik figyelembe.
Nedvességvédelem
A vízszigetelés, a páratechnikai viselkedés, a rétegek kompatibilitása és a környezeti kitettség a teljes épületburok- és csomóponttervezés részét képezik.
A műszaki értékeket a projekt specifikációja alapján kell meghatározni.
A végleges hőtechnikai, akusztikai, tűzvédelmi, szerkezeti és nedvességtechnikai teljesítmény a teljes épületkialakítástól, a specifikációtól és az alkalmazandó műszaki követelményektől függ. Az értékeket ezért az adott projekt mérnöki tervezése és dokumentációja alapján kell igazolni, nem általános rendszerállításokból feltételezni.
Az épületteljesítmény megmutatja, milyen követelményeket kell a teljes tervezésnek kezelnie. A következő szakasz a rendszer kritikus szerkezeti csatlakozásainál alkalmazott műszaki részletekből mutat be válogatást.
A rendszer a csomópontoknál válik igazán láthatóvá.
Az ISB® szerkezeti logikája ott mutatkozik meg a legjobban, ahol az elemek találkoznak. A sarkok, falcsatlakozások, födémkapcsolatok és alapcsatlakozások megmutatják, hogyan működik összehangolt rendszerként az épület az egyes elemek szintjén túl.
Külső falsarok
A sarokrészlet azt szemlélteti, hogyan folytatódik a csatlakozó falelemek és szerkezeti logikájuk az épület irányváltásán keresztül.
Fő falcsomópont
A csatlakozó szerkezeti falak összehangolt geometriát és megerősítést igényelnek, hogy mindkét irány ugyanazon szerkezeti koncepció része maradjon.
Közbenső födémcsatlakozás
A fal–födém kapcsolat összehangolt megerősítéssel és csomóponti kialakítással kapcsolja össze a függőleges és vízszintes szerkezeti elemeket.
Alapcsatlakozás
Az épület alsó csatlakozásánál a szerkezeti falrendszer az alapozáshoz, a padlószerkezethez és a környező épületburok-rétegrendekhez kapcsolódik.
A referenciarészletek meghatározzák a logikát. A végleges megoldást a projekt határozza meg.
Ezek a rajzok az ISB® dokumentált csomóponti elveit szemléltetik. A végleges méreteket, megerősítéseket, kapcsolódó szerkezeti rétegeket és csomóponti geometriát az adott épület mérnöki tervezése és specifikációja határozza meg.
A dokumentált rendszer műszaki keretet biztosít. Ahhoz, hogy ebből valós épület szülessen, építészeti tervezésre, statikai tervezésre, projektspecifikus mérnöki munkára és összehangolt kivitelezési tervezésre van szükség.
A műszaki dokumentáció a kiindulópont.
A dokumentált rendszerből akkor lesz valódi épület, amikor összekapcsolódik az építészettel, a statikai számításokkal, a helyi adottságokkal, a projektkövetelményekkel és az összehangolt kivitelezéssel.
Vissza az építési rendszerhez.
Tekintse át, hogyan áll össze a fal- és födémelemek, a csomópontok, a teljesítményi szempontok és a projektalkalmazások egységes egésszé a teljes ISB® építési rendszerben.
Az építési rendszer megismerése 02 Projektmérnöki tervezésEgyeztessük projektje műszaki követelményeit.
Küldje el a helyszín adatait, az építészeti koncepciót vagy a projektdokumentációt, hogy a következő műszaki lépéseket az adott épület valós kontextusában lehessen meghatározni.
Projekt egyeztetéseDokumentált rendszer. Projektspecifikus mérnöki tervezés.
Rendszertervezés · Kivitelezés